Bláthy Ottó Titusz (Tata, 1860. augusztus 11. ? Budapest, 1939. szeptember 26.), gépészmérnök, az MTA tagja.
Iskoláit Tatán és Bécsben végezte, 1882-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a bécsi Műegyetemen, majd 1883. július 1-től elektrotechnikai kutatásokat végzett a Ganz-gyárban. A villamossági üzemben 1885-ben Zipernowsky Károllyal és Déri Miksával feltalálta a energiaátvitelre is alkalmas zárt vasmagú transzformátort. Számos egyéb találmánya is volt, például a fogyasztásmérő és a háromfázisú generátor is. 1886-tól 96 bejelentett szabadalma volt. 1889-ben hozták forgalomba szabadalmazott, indukciós fogyasztásmérőit, amelynek súlyát később állandóan csökkentette. A minden lakásban megtalálható "villanyóra" lényegében ma is ugyanolyan szerkezet, mint amilyennek ő megalkotta. Vízturbinás generátorok állórészében alkalmazott, ún. tört horonyszámú tekercseléséért 1900-ban a párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. Négypólusú forgórész-konstrukciójának szabadalmait a svájci BBC és a berlini SSW is megvásárolta. Kandó Kálmán 1931-ben bekövetkezett halála után ő dolgozta át és fejezte be a Kandó-mozdonyok fázisváltójának konstrukcióját is; ez a rendkívül bonyolult gép a Kandó-mozdonyok legmegbízhatóbb része lett.
Nagyszerű fejszámoló és sakkozó volt, egy időben a Magyar Sakkszövetség elnöke. 1891-ben Lipcsében jelent meg a sakkfeladványait tartalmazó "Vielzügige Schachaufgaben" című könyve. Sokáig övé volt a világ leghosszabb sakkfeladványa, s ma is ő tartja a rekordot az illegális sakkfeladvány (azaz olyan állás, amely szabályos játszma során nem jöhet létre) kategóriában 292 lépéssel [1]. A nevezetes illegális, mert az e6-on, h4-en és a g5-ön álló világos gyalogok csak a b, d- illetve az f-vonalról kerülhettek oda, ehhez pedig 8 ütés szükséges, márpedig sötét táborából csak 4 tiszt hiányzik
